Tény kontra hamis: Íme, hogyan teljesítenek a tények ellenőrzései a Facebookon az álhírekhez képest

(Shutterstock)

Ez az első része a Fact kontra Hamis című heti rovatnak, amelyben a tényellenőrzések elérhetőségét a Facebookon megjelenő hoaxokkal hasonlítjuk össze.

A félretájékoztatás régóta otthonra talált a Facebookon.

2018-ban a Facebook ajánlások hatalmas sofőr volt az ál- és túlparti híroldalak forgalma. Tavalyi kutatókmegtalálthogy az Egyesült Államok körülbelül egynegyede olvas álhíreket, egynegyede pedig tényellenőrzést – és ezek a csoportok nem nagyon fedik egymást. Ezt a megállapítást egy múlt héten közzétett tanulmány is megerősítette, amelymegtalálthogy az idősebb amerikaiak aránytalanul megosztják mind az álhíreket, mind a tényellenőrzéseket és a Facebookot.

Tudjuk, hogy a félretájékoztatás nagy érdeklődést kelt a Facebookon. De hogyan viszonyul a megfelelő tényellenőrzések elérése?

Harmadik évébe lépve egyre fontosabbá vált a Facebook tényellenőrzőkkel való együttműködésének hatásának mérése. A program 2016 vége óta működik, és lehetővé teszi a tényellenőrök számára, hogy csökkentsék a hamis történetek, fotók és videók elérhetőségét a hírfolyamban. De A tényellenőrzők azt mondták Poynternek a múlt hónapban hogy még mindig nem biztosak abban, mennyire hatékony a megállapodás. (Közzététel: aláírója lévéna Nemzetközi Tényellenőrző Hálózat elvi kódexéta projekthez való csatlakozás elengedhetetlen feltétele.)

Így ettől a héttől kezdve a Poynter minden héten öt legjobban teljesítő tényellenőrzést fog elemezni a Facebookon, hogy megtudja, mi az elérésük az általuk leleplezett álhírekhez képest. És bár a számok néhány sikert mutatnak múlt kedd óta, azt is elárulják, hogy a tényellenőrzések még mindig nem tartalmaznak téves információkat a platformon.

A BuzzSumo közönségmérő eszköz adatai szerint az alábbiakban a hét legfontosabb tényellenőrzései láthatók aszerint, hogy hány lájkot, megjegyzést és megosztást kaptak a Facebookon. Egyikük sem szól kimondott kijelentésekre, mert nincsenek egy adott URL-hez, képhez vagy videóhoz kötve, amelyet a tényellenőrzők megjelölhetnek (pl. Donald Trump hamisan azt állítja, hogy „soha nem” volt ennyi határzár ”). Olvasson többet módszertanunkról itt .

(Képernyőkép a Facebookról)

1. 'Az az állítás, hogy körülbelül 63 000 amerikait öltek meg illegális bevándorlók, továbbra is helytelen'

Tény:16,4 ezer eljegyzés

Hamisítvány:188 kötelezettségvállalás

A PolitiFact ezzel a tényellenőrzéssel kiütötte a parkból, több tízezer eljegyzést halmozva fel a Facebookon – pedig az eredeti hamisítvány csak 188-at.

A cikk cáfolta egy Facebook-bejegyzés egy felhasználótól, aki azt állítja, hogy 2001 óta 63 000 embert gyilkoltak meg okmányokkal nem rendelkező bevándorlók. A poszthoz egy fotót is mellékeltek a szeptember 11-i terrortámadásokról, amelyek során 2996 ember halt meg.

A PolitiFact tényellenőrzése szerint a Facebook-bejegyzést a céggel való együttműködés részeként jelölte meg. A partnerség értelmében a megjelölt bejegyzéseknek figyelmeztetniük kell a felhasználókat, mielőtt megosztanák őket, de Poynter továbbra is gátlástalanul meg tudta osztani a hamis bejegyzést.

két. „Schumer és Pelosi segített Obamának 150 milliárd dollárt átadni az „USA ellenségének”?

Tény:4,5 ezer kötelezettségvállalás

Hamisítvány:188,9 ezer kötelezettségvállalás

Ez volt a rossz kevés hétig Snopes tényellenőrzésének eléréséhez az általuk leleplezett álhírekhez képest. De ez viszi a tortát.

Szöveges bejegyzésben december végén egy Facebook-felhasználó azt állította, hogy Chuck Schumer és Nancy Pelosi demokrata képviselők segítettek Barack Obama volt elnöknek 150 milliárd dollárt adni Iránnak, de nem voltak hajlandóak 5 milliárd dollárt adni Trumpnak az Egyesült Államok-Mexikó határ menti falra. Snopes január 8-án cáfolta ezt a bejegyzést – miután már több ezer eljegyzést halmozott fel.

A tényellenőrzés során Snopes arról számolt be, hogy Obama soha nem adott Iránnak 150 milliárd dollárt; a kormány egyszerűen feloldotta az iráni vagyont a 2015-ös nukleáris megállapodás részeként. Trump maga számot is idézte december közepén egy tweetben. Snopes azt írta, hogy 150 millió dollár magas becslés az Iránnak az üzlet után visszakapott vagyonára vonatkozóan – nem pedig a kormánynak amerikai dollárból kifizetett új készpénzt.

A Snopes tényellenőrzése nem közölte, hogy a Facebook-projekt részeként megcáfolta-e a hamis bejegyzést. Kérdésre David Mikkelson vezérigazgató azt mondta a Poynternek, hogy nem nyújtották be a leleplezést a platform tényellenőrző rendszerébe. Ez megmagyarázza, hogy a leleplezés ellenére Poynter miért tudta megosztani a bejegyzést a Facebookon anélkül, hogy figyelmeztetést kapott volna.

(Képernyőkép a Facebookról)

3. „Az az állítás, hogy a BİM-ben lévő darált hús adalékanyag”

Tény:1,9 ezer kötelezettségvállalás

Hamisítvány:19,8 ezer kötelezettségvállalás

Egy vírusos hamis videó a darált húsról közel 10-szer több eljegyzést kapott, mint egy tényellenőrzés, amely leleplezte a héten.

A török ​​tényellenőr, Teyit múlt szerdán cáfolta a hamis bejegyzést, amelyet egy több mint 5000 lájkoló oldal tett közzé, és azt állította, hogy egy kiskereskedelmi cég színező adalékanyagot adott a darált húshoz. A közel négy perces videó azt mutatja, hogy valaki egy csomag húst kezel, és egy pohár vízbe mártja, hogy leöblítse az állítólagos adalékanyagot. Más felhasználók maguk is kipróbálták ugyanezt a folyamatot.

De tényellenőrzése során Teyit arról számolt be, hogy a hús nem azért változtatta meg a színét, mert adalékanyagok voltak benne, hanem éppen azért, mert hús volt. A történet szerint a hús mioglobin fehérjeszerkezete gyorsan oldódik vízben, így fehéres színűvé válik. Ezenkívül Teyit találkozott a Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztérium Élelmiszer-ellenőrző Laboratóriumok Osztályával, amely azt mondta, hogy a színváltozás nem az élelmiszer-színezék miatt történt.

Teyit a Facebookkal kötött tényellenőrző partnerség részeként leleplezte az álvírusos húsvideót. Poynter nem tudta megosztani a bejegyzést anélkül, hogy figyelmeztetést kapott volna a leleplezésről, de a Facebook nem csatolta a tényellenőrzést a kapcsolódó cikkek részéhez, mint a linkekhez.

Négy. 'Hamis, hogy Lula fiának van egy 50 millió dolláros repülője, amelyet 'a nép pénzén' fizettek. '

Tény:1,1 ezer kötelezettségvállalás

Hamisítvány:1.4K eljegyzés

Hónapokkal az elnökválasztás utánkettéosztotta az országot, A brazil Facebookot továbbra is félretájékoztatják.

A brazil tényellenőr, Agência Lupa cáfolt egy vírusos bejegyzést csütörtökön, amely azt állította, hogy Luiz Inácio Lula da Silva volt elnök fiának volt egy 50 millió dolláros repülőgépe, amelyet adókkal fizettek ki. Egy hiperpárti oldal közzétette a képet a Facebookon aznap korábban.

A tényellenőrzés során Lupa arról számolt be, hogy a Lula fia gépével kapcsolatos hamis állítás legalább 2013 óta kering az interneten. A Facebookon közzétett repülőgép egy 1983-as Gulfstream III képe, amely - a köztulajdon története – soha nem volt brazil tulajdonában. Wells Fargo a gép tulajdonosa – írta Lupa.

Lupa a Facebookkal kötött partnerség részeként jelölte meg a hamis bejegyzést, ami csökkentette a jövőbeni elérést, de még mindig több elköteleződést kapott, mint a tények ellenőrzése. Ezenkívül Poynter továbbra is figyelmeztetés nélkül megoszthatta a bejegyzést.

(Képernyőkép a Facebookról)

5. 'Nem, ezt az optikai csalódást nem egy japán neurológus hozta létre, hogy értékelje a stresszt'

Tény:948 kötelezettségvállalás

Hamisítvány:191,5 ezer kötelezettségvállalás

Az Agence France-Presse tényellenőrzése összeomlott egy ilyen vírusos Facebook-bejegyzés láttán.

A poszt , amelyet egy felhasználó először novemberben tett közzé, azt állította, hogy egy japán neurológus optikai csalódást hozott létre annak meghatározására, hogy egy személy stresszes-e vagy sem. A poszt szerint ha ránézel a képre és látod, hogy mozog, akkor feszült vagy, ha mozdulatlan, akkor nyugodt vagy.

Az AFP tényellenőrzése szerint ez hamis – egyáltalán nem neurológus készítette. Egy ukrán tervező 2016-ban tette közzé a képet, amelyet az AFP fordított képkereséssel követett nyomon. A fotót a Shutterstockon, egy népszerű stockfotó-szolgáltatáson találták meg, és a tervező azt mondta az AFP-nek, hogy az Adobe Illustratorban hozta létre az optikai csalódást, és ez volt az egyik legkelendőbb képe.

Az AFP jelentése szerint a hamis bejegyzést a novemberi eredeti megjelenés óta több országban is megosztották, köztük az Egyesült Államokban, a Fülöp-szigeteken, Spanyolországban, Törökországban és Franciaországban. Az AFP leleplezése az eredeti Facebook-bejegyzés alatt jelenik meg, és amikor Poynter megpróbálta megosztani, figyelmeztető üzenet jelent meg.