A Zodiákus Jelének Kompenzációja
Alkalmazhatóság C Hírességek

Tudja Meg A Kompatibilitást Zodiac Sign Segítségével

Hogyan elemezheti tartalmát és növelheti olvasói körét

Archívum

Által Mary Nesbitt és Stacy Lynch
Az Olvasóintézet


'Tartalom vizsgálat? Inkább tűket szúrok a szemgolyómba!”


Mielőtt nekivágna a tűpárnának, íme három ok, amiért a tartalomelemzés jó ötlet lehet az újság számára.


• A híradószoba napi tevékenysége annyira lebilincselő, hogy az újságírók idővel szem elől téveszthetik, hogy miről, milyen arányban és kik foglalkoznak.
• A tartalomelemzés konkrét képet ad arról, hogy az olvasók mire reagálnak az olvasói felmérések során.
• Ha jelentős tartalmi változtatásokat kíván végrehajtani, érdemes először megállapítani, hol tart jelenleg.


Az Olvasóintézet átesett a „tűs-in-eyeballs” szakaszon, amikor 100 amerikai napilap tartalmát elemezte az olvasóközönség hatásvizsgálatának részeként. És tudod mit? Nem olyan rossz. Sőt, még most is kevésbé rossz, mint korábban, mert ebből a gyakorlatból egy megbízható módszer született arra, hogy az egyes újságok elemezzék saját tartalmaikat anélkül, hogy több héten keresztül minden kiadásban átvizsgáltak volna.


A tartalomelemzést évtizedek óta használják annak felmérésére, hogy a hírek hogyan jelennek meg. A híradások számolásával, mérésével és osztályozásával megbízható – és olykor meghökkentő – képet kaphatunk arról, hogy mi is van valójában az újságban. Az Intézet 47 000 történetet elemző elemzése az Impact tanulmány részeként néhány meglepő igazságot tárt fel az amerikai újságok tartalmával kapcsolatban.


Az országos kép: Sok tekintetben az újságok tudósítása országszerte meglehetősen következetes, legyen szó akár 10 000-es példányszámú napilapról, akár nagy metróról (a vizsgált méretek skálája). Egy tipikus amerikai újság a sportra, a politikára és a katasztrófákra hangsúlyozó történetkeveréket kínál. bűn. Ez a három kategória a teljes történetterület 56 százalékát foglalja el.


Mérettől függetlenül az újságok is hasonló arányban kínálják a helyi híreket. A legtöbben a hely 34 százalékát a helyi híreknek, 16 százalékát az állami és regionális híreknek, 40 százalékát az országosnak és 10 százalékát a nemzetközi híradásoknak szentelik. A nagyobb lapok valamivel nagyobb teret szentelnek a nemzetközi eseményeknek, de a különbség minimális.

Néhány különbség azonban feltűnt. Egyes lapokban a történetek 20 százaléka vagy több „menni és csinálni” információkat tartalmaz (időpontok, dátumok, telefonszámok, útbaigazítás, további információforrások stb.). Más újságokban a történetek kevesebb mint három százaléka tartalmaz ilyen hasznos információkat, amelyek népszerű az olvasók körében. Az Impact tanulmány azt is kimutatta, hogy a több információval rendelkező újságok elégedettebbek, és könnyebben olvashatók.


Egyes újságokban a történetek kevesebb mint három százaléka foglalkozik egészséggel, otthonsal, élelmezéssel, divattal és utazásokkal, míg másokban több mint 13 százalék. A hatáselemzés ismét azt mutatta, hogy azok az újságok, amelyek többet kínálnak ezekről a témákról, összességében erősebb márkaérzékelést, magasabb elégedettségi mutatót és magasabb olvasóközönséget mutatnak.


A harmadik különbség: míg egyes újságok soha nem hirdetnek papíron megjelenő tartalompromóciót, amely kiemeli a közelgő híreket, addig más újságok átlagosan akár hat cikket is elérhetnek naponta. Az elégedettség és az olvasóközönség növelése érdekében a leghatékonyabb promóciós formának bizonyult, ha az újság jövőbeli kiadásairól mesél az olvasóknak.


Finom munka, de nem nehéz: Azokban az időkben, amikor a hírverés és a munkatársak ideje olyan értékes, a tartalomelemzés létfontosságú eszköz lehet az erőforrások elosztásának megállapításához és az idő múlásával történő változások nyomon követéséhez. Az „Újságtartalom-elemzés: Útmutató” lépésenkénti utasításokat és példa-űrlapokat ad, amelyek testreszabhatók az egyes újságokhoz. Töltse le ingyen itt .


Az útmutató elmagyarázza, hogyan válasszuk ki az újságszámokat elemzésre, és hogyan vegyünk mintát az újságokon belüli történetekből. Nem szükséges minden történetet elolvasni, mérni, számolni vagy osztályozni: az útmutató megmutatja, hogyan válasszunk olyan reprezentatív mintát, amely minimális erőfeszítéssel a legjobb képet nyújtja a lefedettségről.


Az Intézet módszereivel egy újságnak 75-120 órára lenne szüksége a tartalom elemzésére (az újság méretétől függően). Ez nem tartalmazza az adatelemzési időt, amely az újság céljaitól függően minimális vagy bonyolult lehet. Mindkét esetben fontos, hogy egy részletorientált és aprólékos személy vezesse a folyamatot, aki gondos kódolók egy kis csoportjával dolgozik, akik jól követik az utasításokat.


A hatástanulmány tartalomelemzése számos jellemzőt számszerűsített az egyes történetekkel kapcsolatban, többek között:
• Miről szól?
• Ki írta ezt?
• Helyi, állami, nemzeti vagy nemzetközi?
• Van rajta fénykép, grafika vagy oldalsáv?
• Hogyan van megírva?
• Van benne „menni és csinálni” információ?


Tartalmaz továbbá módszereket az achát listák elemzésére, valamint a papíron belüli tartalom promóciójának mennyiségére és típusára.


Egyedi mérés: Az általános formátum mellett az újságok új tulajdonságokkal is kiegészíthetik – amennyiben olyan jellemzőkről van szó, amelyek objektíven, következetesen és megbízhatóan mérhetők a kódolók körében. Ha például szeretné értékelni a zónás lefedettséget, akkor olyan intézkedéseket hozhat létre, amelyek segítségével felmérheti, hogy az egyes közösségek mekkora lefedettséget kapnak. Ha aggódik a tudósítások időszerűsége miatt, olyan intézkedéseket tervezhet, amelyek segítségével felmérheti, mennyi idő után jelennek meg a hírek az újságban.


A nap végén objektív módon tekintheti meg a tartalmat, amelyet idővel nyomon követhet. Ha úgy dönt, hogy növeli a lefedettség bizonyos típusait, vagy megváltoztatja egyes témák lefedettségét, néhány hónap elteltével megismételheti az elemzést, hogy megtudja, valóban megtörténnek-e a változások.


Fontos azonban elmondani, hogy a tartalomelemzés csak azt tudja megmondani, hogy mi a tartalom, azt nem, hogy milyennek kellene lennie. Ítéletességre és szerkesztői ösztönökre van szükség a tartalomelemzés és az olvasói tanulmányok eredményeinek értékeléséhez, hogy eldöntsék, milyen változtatásokat kell végrehajtani, ha vannak ilyenek.



Mary Nesbitt a Readership Institute ügyvezető igazgatója, Stacy Lynch pedig a kutatási vezető. Ha kérdése van, vagy szeretne többet megtudni a cikkben leírt módszerekről, lépjen kapcsolatba Stacy Lynch-cel a 847-467-2177 telefonszámon, vagy s-lynch@northwestern.edu.