Fekete, fekete vagy afroamerikai?

Által aly kettőspont

Néha egyes mondatok hirtelen kiemelkednek. Ismerősnek tűnnek a mondatok. De te másképp látod őket.

Ez történt velem, amikor elolvastam a következő mondatokat Mary Sanchez „Blurring the Color Line” című művéből:

Új becslések 2001 júliusára: 36,2 millió ember vallotta magát feketének. Harminchétmillióan azt mondták, hogy spanyolok. És 37,7 millió embert azonosítottak feketének vagy feketének és egy másik fajnak.

Számomra az tűnt fel, hogy a „fekete” szót kis „b” betűvel láttam ugyanabban a bekezdésben, mint a „hispán” szót nagy „H” betűvel. Mivel mindkét kifejezés egy népre vonatkozott, azon töprengtem, hogy a „fekete” szóban miért nincs egy nagy „B” betű, amely megfelelne a „hispán nyelvű” nagy „H” betűnek.

Most már láttam a „fekete” szó használatát, amely egy másik módja az afroamerikai kifejezésnek, kis „b” betűvel. De ezúttal a kis „b” betűt nagy „B” betűre akartam cserélni, hogy „fekete” legyen.

Így látom én. Amikor olyan kifejezéseket használunk, mint az afroamerikai, latin-amerikaiak, ázsiai amerikaiak és indiánok, ezeket a kifejezéseket nagybetűvel írjuk.

Akkor miért nem feketék?

Számomra ez a tisztelet, a méltányosság, az egyenlőség és az egyenlőség kérdése. Ha kisbetűt használunk, az kevésbé láthatóvá, kevésbé szembetűnővé és talán kevésbé fontossá teszi a szót. Ez a kicsinyítő alak. A nevem nagy „A” és „C” betűkkel van írva az „Aly Colón” helyett. Ezt a tisztelet jelének tartom.

Amikor Julie Moosnak, a Poynter Online hírszerkesztőjének megemlítettem, hogy véleményem szerint a feketének nagy „B” betűvel kell megjelennie, felvette a kérdést az online stábbal. Megbeszélésük után e-mailt írt nekem, hogy a személyzet úgy érzi, hogy a fajhoz kapcsolódó nagybetűs színek megállíthatnak néhány olvasót. A személyzet legkényelmesebben kisbetűket használt.

A Poynter Online a „feketét” elsősorban faji azonosítóként használja, ahogy az Associated Press teszi, és a kontextustól függően afro-amerikait. „Ne habozzon visszakiáltani az ezzel kapcsolatos aggodalmait” – mondta Moos, miközben a Poynter Online folytatja az irányelvek és eljárások kidolgozását.

Mivel Moos megemlítette az Associated Press-t, úgy gondoltam, megnézem a stíluskönyv-szerkesztőjüket, hogy megtudjam, miért van a „fekete” szóban kis „b” betű a stílusuk részeként. Az elnökhöz is fordultam American Copy Editors Society némi visszajelzésért.

Norm Goldstein , az Associated Press stíluskönyv-szerkesztője azt válaszolta e-mailes megkeresésemre, hogy az AP a kisbetűs „feketét” elsősorban azért használja, mert az az újságokban és magazinokban előforduló általános nyelvhasználatot tükrözi.

Az AP a kisbetűs „feketét” elsősorban azért használja, mert ez az újságokban és magazinokban megtalálható közös nyelvezetet tükrözi.

„Ez egyben az első helyen szereplő forma a legtöbb szabványos szótárban, beleértve az AP által preferált Webster’s New World College Dictionary-t, a negyedik kiadást” – tette hozzá e-mailjében. 'Az afro-amerikaiakat, a spanyolokat, az arabokat és a hasonló leírásokat nemzetiségnek (vagy kettős állampolgárságnak) tekintik, míg a 'fekete' és a 'fehér' a leggyakrabban használt kifejezések a néger és kaukázusi fajokra.'

Goldstein megjegyezte, hogy az AP stílusa változott a használat során az évek során, mivel az 1970-es években a „fekete” lett az előnyben részesített kifejezés, a „néger” helyébe, ahogyan korábban a „néger” felváltotta a „színes” kifejezést. Az „afrikai amerikai” kifejezést először 1988-ban javasolták, és Jesse Jackson jóváhagyta egy 1989-es polgárjogi csúcstalálkozón, írta Goldstein. Hozzátette: „A tanulmányok azóta azt mutatják, hogy a feketék nagy többsége jobban szereti a fekete kifejezést, mint az afro-amerikai, afroamerikai vagy néger kifejezést.”

Egy telefoninterjúban Goldstein elmondta, hogy az AP figyeli, mit tesznek az újságok az országban a nyelvhasználat terén. És mivel sokan használják az AP stílust, azt mondta: 'Érzékenyebbek vagyunk, ha egy újság nem használ AP stílust, és mi változhatunk.'

Az AP olyan nagy újságok stíluskönyveit is kutatja, mint plA New York Timesés aLos Angeles Times, valamint olyan papírokat, mint aMilwaukee Journal Sentinelés kisebb papírokat. Minden évben felülvizsgálja stílusát. Goldstein azonban azt mondta, hogy nem sokat hallott a kis „b” feketében történő használatáról.

Amikor beszéltem John McIntyre , ACES elnöke és a másolópult vezetője a címenA baltimore-i nap, azt mondta, hogy két szabványos hivatkozást vizsgált meg: a Merriam-Webster szótárt és a New Fowler’s Modern English Usage-t. Kifejtette, hogy a „fekete” kifejezés a 18. század óta etnikai azonosító. Az 1960-as és 1970-es években ez lett a preferált kifejezés.

Miért a kis „b”? Először is azért, mert mindig is kisbetűs volt, és a hagyományok fontos szerepet játszanak a nyelvhasználatban.

„Az újságok… nem kényszerítenek nyelvet, hanem követik a nyelvet” – mondta McIntyre. „A kisbetűs „fekete” és „fehér” kifejezések hosszú múltra tekintenek vissza” – mondta, megjegyezve, hogy nem bölcs ötlet eltérni attól, amit az olvasók használnak. „Nagyon nehéz megváltoztatni a hagyományos felhasználást. 20 éve arra ösztönöztek bennünket, hogy a „fekete” helyett az „afrikai-amerikai” szót használjuk. És ez még mindig nem egy állandó használat.

Bár bármelyik újság beállíthatna egy stílust a „fekete” szó nagybetűs írására, McIntyre azt mondta, nem tudja, mekkora befolyása lenne magán az újságon kívül. Egy ilyen változás más újságok számára furcsán nézne ki – jegyezte meg.

H. L. Mencken egyszer azt mondta, hogy az egyszerű emberek, nem a professzorok határozzák meg a nyelvet.

„A nyelv változásának módja nem teljesen érthető” – mondta, hozzátéve, hogy H. L. Mencken egyszer azt mondta, hogy a nyelvet nem a professzorok, hanem az egyszerű emberek határozzák meg. „A magam részéről rendkívül meggyőző érvet kellene látnom a változtatáshoz. Meggyőző indoknak, logikus indoknak kell lennie, hogy megtegye. Látnom kell a felhasználást is, hogy a peremcsoporton kívüli felhasználásra is kilátásom legyen. Ez az oka annak, hogy rosszkedvűek vagyunk a divathasználattal kapcsolatban… Valahol máshol kellene látnom ('feketére' váltás), mint a saját újságomban. Nem csak kisebbségi kiadványokból vagy peremcsoportokból.”

Amikor a használat megváltoztatásáról van szó, mint például a „feketéről” a „feketére”, McIntyre azt mondta, hogy oda fog figyelni az általa „harangszónak” nevezett újságokra, mint pl.A New York Timesés aLos Angeles Times. Megjegyezte, hogy aLos Angeles TimesÚttörő úttörő szerepet tölt be néhány új irányvonalban a latin és a spanyol nyelv használatával, nagy lakossága miatt. Azt is szeretné látni, hogy az Associated Press hogyanNewsweek,Idő,Reader’s Digest, ésA New Yorkerfoglalkozna az ilyen változásokkal.

„Ezek a kérdések rendkívül nehezek” – hangsúlyozta.

Egyetértek. Elismerem a hagyomány értékét és a nyelvi legitimációt, amely akkor következik be, amikor a nyelvet széles körben használják a lakosság körében. És megértem, milyen kihívást jelenthet nyelvi normákat felállítani az újságírók számára. Goldsteint és McIntyre-t érdekli az újságírók nyelvhasználati módja. Nagyra értékelem a történelem megértését és azt a vágyukat, hogy valamilyen nyelvi rendet biztosítsanak számunkra.

Mindazonáltal azt értettem meg, hogy Goldsteinnel és McIntyre-rel beszéltem, hogy sok kiadvány AP stílust használ, és az AP határozza meg a stílusát azáltal, hogy figyeli, mit csinálnak más kiadványok. Látom a körkörös gondolkodás lehetőségét, ami megnehezítheti a változást.

Ha csak egymásra figyelünk, hogyan fogunk hallani a sajátunktól eltérő hangokat? Ha a többség uralkodik, milyen szerepet játszanak a „peremcsoportok” és a kisebbségi csoportok?

Az is érdekel, hogy tisztességesen bánjak az emberekkel. A tisztelet számít. Fontos, hogy hogyan viszonyulunk egymáshoz. A méltányosság számít. Fontos, hogy hogyan azonosítjuk az embereket.

Hirtelen furcsának tűnik számomra, hogy a „feketét” kis „b” betűvel látjuk, míg más csoportok nagy kezdőbetűket kapnak. És ami azt illeti, miért ne írhatnánk nagy „W”-t „fehérben” is, amikor a „fehér” kifejezést egy nép megjelölésére használjuk?

Nem vagyok alapon, amikor „feketéről” „feketére” és „fehérről” „fehérre” akarok váltani, amikor egy nép azonosításáról van szó?